Warning: array_keys() [function.array-keys]: The first argument should be an array in /opt/share/www/e/elearning/public_html/blog/wp-includes/widgets.php on line 676

Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /opt/share/www/e/elearning/public_html/blog/wp-includes/widgets.php on line 676

Warning: array_keys() [function.array-keys]: The first argument should be an array in /opt/share/www/e/elearning/public_html/blog/wp-includes/widgets.php on line 1337

Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /opt/share/www/e/elearning/public_html/blog/wp-includes/widgets.php on line 1337

Road to hell

A XXI. században élünk, a modern technika világában. A mobiltelefonunkon, amelynek számítási kapacitása többszörösen meghaladja az ötvenes évek bármely szuperszámítógépét, azonnal elérhetjük barátaink, üzletfeleink e-mailjeit. Hordozható számítógépünk segítségével akár egy kávézóból is gond nélkül dolgozhatunk, miközben állandó, drót nélküli internetkapcsolatunk segítségével annyi információhoz férünk hozzá, amelyhez képest az alexandriai könyvtár egy apró kerekítési hibának t?nik.

A bennünket körülvev? technológiától többek leszünk, egyúttal azonban elvesztünk valami nagyon fontosat is. Többé már nem a magunk urai vagyunk, hanem függ?k, sebezhet?k. A technika által fonunk magunk köré véd?hálót, amelynek gyengeségér?l csak akkor veszünk tudomást, ha egyszer szétszakad…
Read more »

A Nyomozó - Anger Zsolt, Gigor Attila

Nem hiszem, hogy ebben a blogban sok filmkritika lesz a közeljöv?ben, de ma este láttam a Nyomozó cím? új (?) magyar filmet (rendez? és forgatókönyvíró: Gigor Attila) és még mindig a hatása alatt vagyok. Nem tudom, ki hogy van vele, de én mindig kicsit félve ülök be a magyar filmekre - valahol mindig kibújik a szög a zsákból, jön egy hiteltelen párbeszéd, egy unalmas középrész, egy buta szponzori product placement vagy egy fájó CGI trükk, aztán vége az illúziónak, az ingerküszöböt pedig már csak a nacho és a másfél literes kóla tartja fent. Persze, ennyi pénzb?l nem lehet tökéleteset alkotni - köszönöm, kedves Gigor Attila, hogy megmutattad nekünk, hogy ez hülyeség. Dehogynem lehet, aki pedig nem hiszi el, nézze meg a filmet. Tökéletes dramaturgia, üresjáratok nélkül az els? perct?l az utolsóig. Hihet? csavarok, kreatív ötletek végtelensége, ami egy hozzám hasonló (egykori) kreatívnak nagyon meg tudja dobogtatni a szívét. És zseniális színészek - bevallom, Anger Zsolt nekem eddig els?sorban szinkronhangként volt ismer?s (pl. Ewan McGregor), de ez az ember fenomenális és csak remélni tudom, hogy minél több filmben viszontlátom majd. A mellékszerepl?k többsége hasonlóan telitalálat, például Spolarics Andrea és Juhász István furcsa rend?rkett?se. De ami a legjobban tetszett, hogy végre a Kontroll után megint itt egy magyar film, amit nem csak termékként kezeltek, hanem minden kockáján látszik a készít?k odaadása, az apró részletek tökéletesre csiszolása - Anger Zsolt kettes Golfjától (a karakternek ennél jobb autót el sem lehet képzelni) kezdve a Csányi-Feny? “cameo”-ig… Nézzük meg minél többet ezt a filmet, mert azért azt szégyennek tartom, hogy rajtunk kívül alig 5 másik néz? volt kíváncsi rá. Este fél nyolckor, Budapest legnagyobb mozijában…

Linkedin, XING - B2B üzleti közösségi portálok

Soha nem gondoltam volna, hogy valaha egyetlen árva vasat is fizetni fogok egy közösségi portálnak. Most azonban…

Na de ne rohanjunk ennyira el?re… A dolog ott kezd?dött, hogy az egyik 30 százalékos projektünk szépen a befejezéséhez közeledik, ami nagy szó, ugyanis nem véletlenül neveztük így: a kezdéskor körülbelül ennyi esélyt adtunk rá, hogy elfogadható id?n belül befejezzük - vagy ahogy egy partnerünk fogalmazott, vagy nagyon bátrak vagy nagyon hülyék voltunk, hogy egyáltalán nekifogtunk. Csodák csodájára azonban túl vagyunk a f?bb nehézségeken és most már belátható közelségbe került az e-learning iparág forradalmasítása. Ennek örömére nekikezdtem felmelegíteni régi, külföldi kapcsolataimat. Aki porolt már le 5 évnél régebbi névjegykártya-gy?jteményt, az tudja, hogy mit jelent mindez: guglizás, e-mail, guglizás - napokon keresztül. Na de van nekem egy Linkedin accountom, nézzünk ott szét, hátha nyerek néhány órát. Aki még nem ismerné, a Linkedin egy üzleti közösségi portál, ahol régi barátokat, iskolatársakat - és nem utolsósorban - (korábbi) munkatársakat találhatunk meg. A felülete egész jól használható, rákeresek néhány régi kontaktom nevére, bejelölöm ?ket (a la iwiw vagy facebook) és a jóváhagyásuk után már  szörfölhetek is tovább a kapcsolataik névjegykártyáin, további kapcsolatokat keresve, építve. A Linkedin kiváló a hálózati kapcsolatok követésében is - rögtön értesítést kapok arról, ha valamelyik kontaktom új kapcsolatot vett fel, vagy valamelyik régi munkatársam, iskolatársam regisztrált.

Ekkor kaptam a fülest, hogy a Linkedin után próbáljam meg a Xing -et, amely német nyelvterületen de facto standard. A Xing logikája nagyon hasonló, rögtön rá is akadtam az els? kapcsolatokra. Aztán még többre, és még többre. Megdöbbent?, de német nyelvterületen aki számít, Xing tag - ha tehát valaki erre épít, épített szálakat, akkor nem szabad kihagynia ezt a rendszert.

Read more »

Weblap készítés 2.0

Adott a szituáció, amely minden vállalat életében el?fordult már legalább egyszer, vagy rövidesen el?fordul: újítsuk meg a weblapunkat, mert a régi már elavult, túl sok/túl kevés tartalom van rajta, a vev?knek, partnereknek, f?nöknek nem tetszik (a megfelel? rész aláhúzandó).

Rendben, de mi legyen az új weblap struktúrája? Milyen és mennyi információ jelenjen meg rajta, milyen rendszerezettségben és mélységben?

Ha egy ilyen meetingre hívnak meg, nyugodtan tegyél rá néhány órát a tervezett befejezési határid?re,  és készülj rá egy jó er?s kávéval. A forgatókönyv ugyanis a legtöbb esetben kísértetiesen hasonló: a cégvezetés, a marketingesek, az értékesít?k és szakemberek végtelen ciklusban próbálják majd meggy?zni egymást és nem ritkán magukat arról, hogy szerintük mi kell az internetez?nek.

Pedig erre semmi szükség. Minden, amit tudnunk kell, már ott van el?ttünk vagy minimális munkával kideríthet?.

Read more »

E-learning follow up

Az ezredfordulón John Chambers, a Cisco CEO-ja mondott valami olyasmit, hogy az e-learning egyszer majd akkorára növi ki magát, amihez képest az e-mail kerekítési hibának t?nik majd. Ma már lehet szépeket mosolyogni ezen az állításon, de akkoriban mindezt halálosan komolyan vettük. Abban az id?ben egy német fejleszt?cégnek dolgoztam, akiknek komoly érdekeltségük volt e-learning területen. Emlékszem, havonta jártunk helyi és nemzetközi konferenciákra, kerekasztalokra, informális beszélgetésekre, a leveg?ben pedig izzottak a buzzwordök - módszertan, SCORM, LCMS… Aztán úgy hozta a sors, hogy 2003-tól egyáltalán nem foglalkoztam e-learning projektekkel - egészen két héttel ezel?ttig, amikor is egy elég komoly projekt kopogtatott be az ajtónkon.

Gyerünk, vegyük el? a régi anyagokat, hívjuk fel a régi ismer?söket - 5 év egy gyorsan változó iparágban óriási id?, lesz mit bepótolni.

És ekkor jött a meglepetés - szinte semmit sem kell bepótolnom. Hihetetlen, de az e-learning iparágban semmi komoly újdonság nem történt. Ami akkoriban science fiction volt - például játék- vagy szabály alapú tananyagok, MI tanyagok - annak a megvalósításához egy lépésnyivel sem jutottunk közelebb.
A mai tananyagok semmivel sem tudnak többet, mint amit egy jól átgondolt tananyag öt évvel ezel?tt ne tudott volna. A sz?k keresztmetszet továbbra is a koncepció - aki öt évvel ezel?tt nem áldozott egy jó koncepcióra, az ma sem fog - illetve a megvalósítás. Valódi, interaktív, multimédiás tananyagot elkészíteni ma is ugyanúgy marha nagy meló, mint 5 éve volt. Így a többség maradt szépen a szöveg alapú tananyagoknál, megspékelve ?ket pár Flash animációval és apró feature-rel azok leszerelésére, akik szerint ez az egész nem más, mint egy ízlésesen összerakott click show.

Persze változás történt. Kevesebb a z?rzavar, a hype, a félreértés - a dolog egyszer?bbé váltak. Ma már bárki letölthet és percek alatt telepíthet egy ahhoz hasonló oktatási keresztrendszert (LMS avagy inkább LCMS), mint amilyet 5 éve még 100.000 EUR-ért adtunk. Emlékszem, hónapokat vitatkoztunk a SCORM szabvány értelmén, célján és megvalósításán. Ma már világosan látszik, hogy a szabvány el?írásainak többségét teljesen felesleges megvalósítanunk, mert egy hozzánk hasonló nagyságrend? projektben ebb?l semmi el?nyünk nem származik. Ami meg hasznos, azt a fejleszt?ink egy hét alatt kimazsolázzák.

Simple is beautiful….

Miért nem merünk?

Kidolgoztunk egy érdekes online marketing koncepciót. A dolog messze több, mint bullshitware - abból láttam eleget már életemben, úgyhogy jó gyakorlatra tettem szert abban, hogy megkülönböztessem az érett almát a fonnyadttól. A koncepció lényege, hogy egy még csak kevesek számára érezhet?, de világosan bizonyítható trendet meglovagolva konkrét, számokkal és tényekkel alátámasztott, garantált el?nyöket kínál egy jól meghatározható vállalati kör részére. Mindezt ráadásul úgy, hogy minimális energiát igényel a vállalat részér?l, s?t a beruházás nagyságrendje sem több, mint amire egy termékmenedzser ne tudna akár péntek délután ötkor könnyedén rábólintani. A hab a tortán, hogy a koncepciónak komoly refinanszírozási potenciálja van, így néhány éven belül akár még nyereséget is termelhet.

Az elképzelés minden prezentációnkon osztatlan sikert aratott. Sokkal érdekesebb volt viszont látni, hogy a kezdeti lelkesedés mennyiszer elhalt a következ? döntési lépcs?kön. Megismétlem, egy gyakorlatilag nulla rizikópotenciállal, de számos lehetséges többletel?nnyel kecsegtet? dologról volt szó…

Elgondolkodtat a dolog, hogy miért is hiányzik annyi helyen az “early adopter” mentalitás. Miért csak akkor merünk egy dologgal foglalkozni, ha már mindenki azt csinálja?

Persze ez nem csak az online marketing sz?k területére igaz. A szombat estémet volt szerencsém Pozsonyban tölteni, ahol helyi - magyarul egyáltalán nem tudó - szlovákokkal beszélgethettem. ?k meg mertek tenni valamit, amit mi nem. Náluk minden adó egységesen 19 százalék, a gazdaság robog, az emberek bíznak a jöv?ben. A jöv?be vetett optimizmus bizonyítékaként a pozsonyi ingatlanárak az egekben, a fiatalok viszont mégis sokkal könnyebben meg mernek hozni komoly elkötelezettséggel járó gazdasági döntéseket, mint egy magyar fiatal. Mi miért nem merünk el?re menni? Honnan jön ez a mentalitás és miért nem merünk ellene tenni?

Megtanultunk keresni?

A leveg?ben van. Érezni lehet. És most már bizonyítékokkal is alá lehet támasztani - a magyar internetez?k fejlettsége új szintre ért - rászoktunk a keres?kre!

Néhány éve még nagyon meg kellett izzadnia annak, aki egy-egy sz?k területen szeretett volna PPC reklámmal nagyobb összeget elkölteni. Összeszedhettünk ezernyi kulcsszó-kombinációt, egyszer?en nem volt elég internetes keres?, akinek megjelent volna a reklámunk. Ez ma már egyre ritkábban jelent problémát - a PPC hirdetések megjelenési statisztikáiból világosan kivehet?, hogy az elmúlt években ugrásszer?en megn?tt a keres?ket használók száma.

A minap tettem egy kísérletet. Átnéztem az általunk üzemeltetett weboldalak, portálok statisztikáit és láss csodát - van olyan portálunk, ahol tavaly szeptember óta 74 százalékkal emelkedett a keres?kb?l érkez? látogatók száma, de a legtöbb oldalnál 50 százalék körüli növekedésünk volt - persze csak olyan oldalakat vettem figyelembe, ahol semmi aktív SEO technikát nem alkalmaztunk. Mindez úgy, hogy az összes látogatók száma összeségében alig néhány vagy néhány tíz százalékkal n?tt.

Lassan kimondható, hogy alapvet?en változik a web felhasználásának technikája. Ma már nem linkr?l linkre ugrálva “szkenneljük” a weboldalakat, hanem egyre inkább problémaorientáltan gondolkodunk. És mit tesz egy problémaorientált ember? Beírja az ?t érdekl? dolgokat a Google-ba.

Ezzel sok mindenkinek fel van adva a lecke - legf?képpen a vállalati weboldalak üzemeltet?inek. Az embereket egyre kevésbé érdekli a csillogó weboldal, a bejáratott brand, az emberek megoldást szeretnének a problémáikra. Tartalom, tartalom - különben máshová viszi a Google a látogatókat. De hogyan lehet egy vállalat egyben tartalomszolgáltató is? Ez most a százdolláros kérdés…

Visszatérés

A blogírás egyik legfontosabb szabályát magam is sokszor elmondtam ügyfeleimnek, partnereimnek: ha egyszer belevágtál abba, hogy megoszd a gondolataidat, tapasztalataidat a közösséggel, akkor ne tarts hosszú szünetet, különben még a legh?ségesebb olvasóid is elpártolnak t?led.

Most alaposan megsértettem ezt a szabályt. Hónapok óta egyetlen sort sem publikáltam. Pedig lett volna mir?l, hiszen sok minden történt a szakmában.

Azonban az év elején elvesztettem valamit, ami nagyon fontos volt nekem. Fontosabb, mint azt valaha is hittem volna és erre csak akkor döbbentem rá erre, amikor már elveszítettem.

Nagyon hosszú id?nek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra kedvem legyen írni, lelkesedni bármiért is. Azonban az élet nagy tanítómester - amikor a legmélyebben vagy, akkor nyitja fel a szemed. Amikor már biztos vagy benne, hogy a régi t?z kialudt benned, akkor egyszer csak kétszeres er?vel lángol fel újra.

Az élet nem áll meg, ahogyan ez a blog sem. Visszatértem.

Üzemszünet

Kedves kis számú, de annál h?ségesebb olvasóközönségem. Sajnos olyan változások következtek be az életemben, hogy néhány napig, néhány hétig nem fogtok új bejegyzést olvasni t?lem, utána viszont ígérem, visszatérek. Tamás

Érdekes szakmák

Ha a “new business” iparágban dolgozol, akkor biztos lehetsz benne, hogy szüleidnek és id?sebb rokonaidnak halvány fogalmuk sincs arról, hogy pontosan mivel is foglalkozol nap mint nap. De ne keseredj el, az alábbi Adwords hirdetés ékesen bizonyítja, hogy vannak a miénknél cifrább szakmák is:

adw2.gif

következĹ‘ oldal »