Kővári Tamás

Egy korábbi postomban már volt szó arról, hogy a mobil végeszközök elterjedése várhatóan komoly változást hoz majd az “internetfogyasztási” szokások terén. Az azóta eltelt napokban azonban nem hagy nyugodni a gondolat, hogy sokkalta többről van itt szó, mint egyszerű evolúciós lépésről.

Gondoljunk csak bele: az első grafikus böngésző elterjedése, azaz nagyjából a kilencvenes évek közepe óta gyorsabbak lettek ugyan a számítógépek, okosabbak a szoftverek, azonban az alapvető perifériák vajmi keveset változtak: nagyjából ugyanolyan billentyűzetet és egeret használunk, mint a pattintott Win95 korszakban. Az egyetlen valamire való változás a monitoroknál történt - míg tizenix éve nagyjából 640×480-as legkisebb felbontásra optimalizáltunk egy weboldalt, addig ma ez az érték általában 1024×768 pixel köré szóródik. Ennek eredményeképpen a mai átlagos internetező durván két és félszer akkora képernyőterületet használhat fel scrollozás nélkül. Olvass tovább »

Gyenge a hazai internetpenetráció? Növeljük a duplájára!

Szerintem egyáltalán nem lehetetlen: először is mindenkinek kell egy olyan mobiltelefon, amin végre öröm az internetezés, nem pedig pótcselekvés. Jelenleg egyetlen ilyen készüléket ismerek, ez pedig az Apple iPhone: nagy, fényes érintőképernyő, hosszú akkuélettartam, WiFi, intuitív és addiktív user interface egy olyan zseniális böngészővel, mint a mobil Safari. Ebbe kellene egy HDSPA/HSUPA modul, valamint ingyenes tartozékként nem lenne rossz egy QWERTY billentyűzet sem (külső? kihajtható?).

Legyen mindez megfizethető egy magyar család számára, azaz előfizetés nélkül néhány tízezer, hűségnyilatkozattal néhány ezer forint. Kell egy legfeljebb havi egy-kétezer forintos 3G flatrate amihez álmodjunk kombinált WiFi-elérést is több ezer hotspoton.

Olvass tovább »

Szeretett régi ASUS notebookom egyik napról a másikra pánttöréssel megadta magát. Persze ahogy az lenni szokott, pont akkor, amikor ki sem látszottam a munkából. Nincs mese, azonnal kellett egy új gép.
Akkoriban a Mac már vírusszerűen szedte áldozatait az ismerősi körömben, így egy pillanatra én is elgondolkodtam a váltáson. Végül azonban győzött az időhiány és maradtam az új üdvöskénél, a Vistánál (mi másnál, mindenre ez van előtelepítve). Igazából eddig nem volt bajom a Win plattformmal, leginkább olyan ez, mint egy régi házasság, amely unalmas és rutinszerű, de legalább olajozottan működik. A munkámból kifolyólag ráadásul egy rakás speciális Windowsos programot használok, emellett betegesen ragaszkodom néhány viharvert grafikai szoftverhez. A Mac-es emulátornál meg biztosan szebben fognank futni ezek a programok a csilli-villi új Vistán.

Na itt rontottam el. 4 hónap tapasztalatával a hátam mögött megsúgom: a Vista és az XP között annyi a folytonosság, mint a fagyálló és a jégbor között. Semmi. Olvass tovább »