Weblap készítés 2.0
Adott a szituáció, amely minden vállalat életében előfordult már legalább egyszer, vagy rövidesen előfordul: újítsuk meg a weblapunkat, mert a régi már elavult, túl sok/túl kevés tartalom van rajta, a vevőknek, partnereknek, főnöknek nem tetszik (a megfelelő rész aláhúzandó).
Rendben, de mi legyen az új weblap struktúrája? Milyen és mennyi információ jelenjen meg rajta, milyen rendszerezettségben és mélységben?
Ha egy ilyen meetingre hívnak meg, nyugodtan tegyél rá néhány órát a tervezett befejezési határidőre, és készülj rá egy jó erős kávéval. A forgatókönyv ugyanis a legtöbb esetben kísértetiesen hasonló: a cégvezetés, a marketingesek, az értékesítők és szakemberek végtelen ciklusban próbálják majd meggyőzni egymást és nem ritkán magukat arról, hogy szerintük mi kell az internetezőnek.
Pedig erre semmi szükség. Minden, amit tudnunk kell, már ott van előttünk vagy minimális munkával kideríthető.
Először is, az oldal látogatottságát nagy valószínűséggel méri valami szofisztikáltabb látogatottságelemző eszköz - például az ingyenes Google Analytics (ha pedig nem, érdemes feltenni a kérdést, hogy miért nem jutott ez eddig senkinek eszébe?). Néhány hónap látogatottsági adatainak elemzéséből akár egy laikus is fontos dolgokat deríthet ki, a szakembernek pedig kész aranybánya.
Például az egyik gyógyszeripari ügyfelünk vadonatúj márkaoldalt készíttetett. Volt egy csomó tartalom alatta, amivel annyit elbíbelődtek, hogy a “kevésbé” fontos részekre már nem jutott idejük - például a “patikakereső” funkcióra, ahol azok a patikák jelentek meg, ahol a teljes termékskálát meg lehetett kapni. A statisztikákból aztán világosan kiderült, hogy messze ez volt a website leglátogatottabb oldala, a látogatók mintegy 75 százaléka felkereste.
Szeretnénk az oldal tartalmait bővíteni? Gyerünk, indítsunk egy Adwords és ETARGET PPC kampányt néhány száz/ezer kulcsszóval - a megjelenítések számából világosan kiderül, hogy mit keresnek az emberek és mit nem. Az egyik gyártócégnél például világosan kiderült, hogy az egyik filléres kiegészítőjük iránt sokkal többen érdeklődnek, mint a fő termék iránt - logikus, hiszen arról mindenki mindent tud, ellenben az apróságokról nem kérdezősködünk a TÜZÉP telepen.
De indíthatunk egy rövid kérdőívet is, amelyet az oldalra látogatóknak ugrik fel. Nem kell bő lére ereszteni - mit keresett, könnyen megtalálta-e az információt és van-e valami ötlete, javaslata az oldal javítására. Néhány kisorsolt termékminta, ajándékbögre csodát tesz a kitöltési hajlandóságot illetően.
Ennyi információból bőven kitalálható az, hogy mit akarnak az internetezők és milyen súlyozásban. Ha valakinek még ez sem elég, akkor persze lehet ezt a végtelenségig is bonyolítani, például fókuszcsoportos usability kutatással, a szemmozgások követésével.
A lényeg akkor is ugyanaz: ne akarjuk magunk kitalálni, hogy mit akarnak az internetezők, hanem figyeljük meg, kérdezzük meg őket!








Igen! Ezzel tökéletesen egytértek, de valahol olvastam, nem it tudom már, holy, valami markettinges csóka oldalán, hogy az ilyen esetekben a leggyakrabban 2 opció van (és ezzel a 2 opcióval én is rendszeresen találkozom)
1. tök mindegy milyen űber layout-ot teszel le, ha a főnöknek nem tetszik.
2. egy abszolút dilettáns általában hölgy, aki ki lett kiáltva markettingesnek, de szaglása nincs a dologhoz ebben vagy egy 3*4cm-es DTP hirdetésben akarja megvalósítani magát.
És sajna csak a legritkább esetben van ezek ellen szava magának a “szakembernek”. Ilyenkor én is hiába mondom, hogy ez meg az azért jó, és ez meg az azért nem, szerintem így kellene nem úgy… falra hányt borsó.
Tehát alapjában véve sajna a nagy átlag megrendelő még nem jutott el oda, hogy ha házat akar építeni akkor a kőművest hívja…